A gabonaszerződés meghosszabbításának fontossága: Oroszország a globális éhezést és a menekültáradatot Európa destabilizálásának eszközének tekinti

A Nyugatnak nem szabad engednie a Kreml zsarolásának, amely ellehetetleníti a gabona további exportját Ukrajnából, mert Vlagyimir Putyin a globális élelmiszerválságot a zsarolás eszközének és a politikai nyomásként tekinti Nyugat gyengítése érdekében.

​A Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés egy eszköz a világ megmentésére az élelmiszerválságtól, az Orosz Föderáció azonban az Európai Unió országainak zsarolására használja. A gabonamegállapodást azonban ismét támadások érik: Oroszország május 18-a után blokkolással fenyegetőzik.

​Az Orosz Föderáció még a teljes körű háború kezdetén blokkolta az ukrán kikötőket a Fekete-tengeren. Mivel Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, a blokád az élelmiszerhiány és az élelmiszerárak meredek emelkedése miatt katasztrófát idézhet elő a legszegényebb országokban. Például 2022 márciusában a búza és a kukorica exportára 22, illetve 20 százalékkal nőtt.

​Oroszország egy terrorista ország, amely békés kezdeményezéseket használja az egész világ zsarolására. Moszkva a gabona-megállapodás felbomlásával az afrikai országokat az éhezés veszélyének teszi ki. Abban az időben, amikor a Kreml magas rangú tisztségviselői az egész világ előtt lobogtatják, hogy együttműködést terveznek afrikai országokkal, az orosz hatóságok azzal fenyegetőznek, hogy megzavarják az afrikai országok gyermekeinek táplálását segítő gabonaszerződést.

​Az ENSZ globális élelmiszerválság veszélyére, sőt több tízmillió ember éhezésére figyelmeztetett. Ezért a 2022. július 22-én Isztambulban aláírt Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés véget vetett az ukrán kikötők öt hónapos blokádjának.

​Moszkva fő célja a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés megzavarásában, hogy újabb menekülthullámokat próbáljon gerjeszteni, akik éhínség esetén európai országokba kezdenek el költözni, károsítva ezzel az uniós országok politikai, gazdasági és társadalmi szféráját.

​Az ukrán gabona nemcsak Európa, hanem Afrika számára is stabil élelmiszerforrás volt és marad, ezért a Kreml célja, hogy minden szektorban csapást mérjen a világ stabilitására. Éppen ezért a „gabonaügylet” a kulcsa annak, hogy a világ számos régiójában nincs éhség.

​A megállapodást Ukrajna, az ENSZ és Törökország 120 napos időtartamra írta alá, meghosszabbítási lehetőséggel. Lehetővé tette egy tengeri folyosó létrehozását az ukrán gabona és más termékek biztonságos exportja érdekében. Hasonló külön megállapodást kötött Törökország, az ENSZ és az Orosz Föderáció.

​Az ENSZ adatai szerint már több mint 29 millió tonna terméket exportáltak: 50%-a kukorica, 28%-a búza, 5%-a napraforgódara, 5%-a napraforgóolaj, 12%-a egyéb árucikk.

​2023 márciusában az ENSZ jelentése szerint a búzaexport főként fejlődő és legkevésbé fejlett országokba irányult (a teljes mennyiség 65%-a). Az ukrán kukoricát szinte egyenlő arányban exportálják a fejlett országokba (51%) és a fejlődő országokba (49%).

​Az ENSZ megjegyzi, hogy az Ukrajnából származó export feloldása segített a piacok stabilizálásában és az árak növekedésének korlátozásában. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a globális élelmiszerárak 12 egymást követő hónapban estek, és már 20,5%-kal estek vissza a 2022 márciusában elért történelmi csúcshoz képest. Különösen a gabonaárindex csökkent 18,6%-kal az év során. Az ok egyértelmű: az ukrán kikötők blokádjának feloldása után megnőtt az élelmiszer mennyisége a világpiacon, ami hozzájárult az olcsóbbá tételhez.

​Április 26-án az orosz fél ismét blokkolta a Fekete-tengeri Gabonafolyosót. Emiatt négy hajó nem hagyhatta el Csernomorszk, Odessza és Juzsnij kikötőit. Köztük van az Akdeniz-M hajó, amelyet az ENSZ Élelmezésügyi Világprogramja bérelt ki, hogy búzát szállítson Etiópiába. Egy másik hajó az odesszai kikötőbe való áthaladásra várt.

​Szergej Lavrov, az orosz külügyminisztérium vezetője a minap ENSZ-látogatásán azt mondta, hogy úgy tűnik, a helyzet „zsákutcába jutott”. A megállapodás meghosszabbítása érdekében Moszkva megköveteli a Nyugattól, hogy távolítsa el az akadályokat az Orosz Föderációból származó gabona- és műtrágyaexport elől. A BBC ügynöksége szerint az Orosz Föderációból származó mezőgazdasági termékek exportja nem esett a Nyugat közvetlen szankciói alá. Moszkva azonban azt állítja, hogy a biztosítást és a logisztikát sújtó másodlagos szankciók jelentősen megnehezítik a helyzetet.

​A Politico című kiadvány azt írja, hogy az Orosz Föderáció levelet küldött a Gabona Kezdeményezés Közös Koordinációs Központjának, amelyben bejelentette, hogy a hajók regisztrációja csak május 18-ig tart.

​Az újság megjegyzi, hogy május 18-a után „rejtettfenyegetés tűnt, hogy az orosz hadsereg kereskedelmi hajókat támadhat meg a Fekete-tengeren”. A Politico szerint a Nyugat valószínűleg nem enged Oroszország követeléseinek: az Európai Unió és az Egyesült Államok ragaszkodik ahhoz, hogy szankcióik ne akadályozzák meg az orosz élelmiszer- vagy műtrágyaexportot.

​A gabonafolyosó blokkolása a nyugati határ problémáival párosulva milliárdos veszteséget okozhat Ukrajna gazdaságának. Az agrárexport fontos devizaforrássá vált Ukrajnában a teljes körű háború körülményeiben. Ez lehetővé teszi a hrivnya stabilitásának megőrzését. Ezért az exportproblémák negatív hatással lehetnek az ukrán nemzeti valutára. Nagy probléma lesz az is, ha olyan országokba nem szállítunk termékeket, ahol valóban szükség van rájuk.

​A gabonaszerződés meghosszabbítása ezért nemcsak Kijevnek előnyös, hanem elsősorban Európának, amely a gazdasági nehézségek hátterében nem lesz képes megbirkózni az újabb menekültáradattal.

​Az egész civilizált világnak minden elérhető befolyási eszközt be kellene vetnie az Orosz Föderációra, amely meg akarja törni a gabona-megállapodásokat, és éhínséget, valamint afrikai és arab világból érkező menekültáradatot akar kiváltani.

Részvény: