Korábban soha nem látott válságot hozott a koronavírus-járvány a légiközlekedési szektorban, azonban nem minden szereplőt érintett egyformán. Míg néhány légitársaságot állami pénzek mentettek meg a csődtől, voltak olyanok is, amelyek árfolyama történelmi csúcsra szárnyalt, ahogy megkezdődött a kilábalás. Az látszik, hogy látványos előnyre tettek szert a diszkont légitársaságok a hagyományos légitársaságokkal szemben most, hogy a légiközlekedés a felépülés útjára lépett, ezt pedig a befektetők értékítélete is tükrözi.
Korábban elképzelhetetlennek hitt méretű pofont kapott az egész légiközlekedési szektor a koronavírus kitörése idején, hiszen hosszú hónapokra bevételeik oroszlánrésze a semmivé vált. Voltak, akik állami segítségre szorultak, a Lufthansát például 9 milliárd euróval segítette ki a német kormány, a British Airways pedig 2 milliárd fontot kapott a brit államtól.
A növekvő adósságok és az egyre közelgő likviditási problémák miatt, az esetleges állami segítségnyújtás ellenére is kritikussá vált, hogy a forgalom minél gyorsabban visszaépüljön. Amikor az oltási programok a tavalyi év végén elkezdődtek, felcsillant a remény, hogy a járvány gyorsan véget ér és az idei nyári szezon már teljes gőzzel kezd el üzemelni.
A befektetők szerint a fapadosok nyertek
Ezzel párhuzamosan a monetáris politika által előidézett pénzbőség és a fiskális politika rugalmassága miatt ezen vállalatok részvényei eleinte a teljes piaccal együtt kezdtek el emelkedni, a szektoron belül azonban jelentős különbségek kezdtek kialakulni és eddig úgy tűnik, hogy a diszkont légitársasági modell lesz a befutó. A koronavírus-járvány utáni világ nagy nyertesei a diszkont légitársaságok, a hagyományos modellel működők viszont elbuktak, ez az egyértelmű értékítélete a befektetőknek, legalábbis ami a szektor részvényeinek árfolyamán látszik. Miközben a két nagy európai ultra-low cost légitársaság közül a Wizz Air történelmi árfolyama történelmi csúcsra emelkedett az év elején és a Ryanair is közel járt hozzá, a hagyományos modell legnagyobb képviselői, a Lufthansa, az Air France-KLM és az IAG árfolyama történelmi mélypontok közelébe esett.
Az idei teljesítményt tekintve mind a hat nagy európai légitársaság részvénye mínuszban áll, de míg a Wizz Air és a Ryanair csak egyszámjegyű mértékben esett az év eleje óta, addig a többi négy légitársaság 20 százalék feletti mértékben veszített értékéből.
A fapados üzleti modell a legnagyobbak közé emelte a diszkont légitársaságokat, piaci kapitalizáció alapján a Ryanair már messze elhúzott a hagyományos légitársaságoktól, ebben a tekintetben is a legnagyobb európai légitársaságnak számít. A Wizz Air pedig az Air France-t már lekörözte.
A két szektor közötti különbség abban keresendő elemzői vélemények szerint, hogy a hagyományos légitársaságok nem tudtak olyan gyorsan lépni a járvány közepette, mint a fapados légitársaságok.
MIKÖZBEN A LUFTHANSA MÉG A TÚLÉLÉSÉRT KÜZDÖTT, A WIZZ AIR MÁR ÚJABB ÉS ÚJABB JÁRATINDÍTÁSOKAT, FLOTTABŐVÍTÉSEKET JELENTETT BE.
Az, hogy a diszkont légitársaságok jobban állnak, nagyrészt annak köszönhető, hogy a rövid távú járatokra fókuszálnak, amelyeket preferálják az utazók a bizonytalan időkben. A fapados légitársaságok olcsóbb árai is a feléjük tereli a forgalmat, a fogyasztók ugyanis kevesebbet akarnak költeni utazásra. Az üzleti utasok elmaradozása is inkább a hagyományos légitársaságoknak fájt és a kilátások szempontjából nem jó hír, hogy a várakozások szerint nem is fognak 100 százalékban visszatérni az üzleti utazások a járvány előtti szintekhez.
Nagy különbségek a profitabilitásban
A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY ÉS A LÉGIKÖZLEKEDÉS GLOBÁLIS LEÁLLÁSA MIND A KÉT SZEKTORT SÚLYOSAN ÉRINTETTE.
Mivel a gépek nagy része a földön állt, így a fapadosok mindennapi működését jellemző jobb hatékonyság nem számított, a fix költségek, mint a gépek lízingdíja, vagy a reptéri parkoltatás költségei mindenkit érintettek. Válogatás nélkül masszív veszteségbe taszította mind a két szektort a koronavírus-járvány, soha nem látott súlyos és elhúzódó válság köszöntött az egész légiközlekedési szektorra.
A kilábalás azonban jóval gyorsabb lehet a diszkont légitársaságoknál az elemzői várakozások szerint. A Wizz Air kapacitásai már elérték a járvány előtti szintet a nyáron, míg a nagy európai légitársaságok csak a 2019-es kapacitásaik 60-80 százalékával repültek. A bevétel és a profit tekintetében is nagyok a különbségek.
A szigorú költségkontroll és az ultra low-cost modell már a járványt megelőzően is magasabb profit marzsokat eredményezett a két nagy európai diszkont légitársaságnál, a Wizz Airnél és a Ryanairnél – a Lufthansához és az Air France-KLM-hez képest legalábbis, így jobb pozíciókból indultak, az agresszív terjeszkedésnek és a rugalmas útvonalhálózat-építésnek köszönhetően pedig a növekedési kilátásaik is kedvezőbbek voltak.
Az utolsó járvány előtti évhez, 2019-hez képest a bevételek nagyobb mértékben estek vissza a diszkont légitársaságoknál 2020-ban, mint a hagyományosoknál, viszont a visszaépülés is gyorsabb, idén „már csak” 30-40 százalékos mínuszban lehet a Wizz Air és a Ryanair bevétele 2019-hez képest, míg a Lufthansánál, az Air France-nál és az IAG-nál még a felét sem fogja elérni.
A turizmus miatt erős nyári időszakot magában foglaló harmadik negyedév már számos légitársaságnál nyereségbe fordult, de a Ryanairnél és a Wizz Airnél például a 2022-es év már rekordbevételt és nyereséget hozhat a működési eredmény szintjén, miközben az Air France-KLM még masszívan veszteséges lehet.
Mit hoz a jövő?
Az utasforgalom még mindig messze van a járvány előtti szinttől és a szektor fellendülését tovább lassíthatja, hogy az egyes országok újabb korlátozásokat vezettek be a beutazásokra a koronavírus új szupervariánsának felbukkanásával. Megjelentek újabb kockázatok, amelyek költségoldalon terhelik a légitársaságokat. Emelkednek az infrastruktúra költségei, az olajár szintén felszökött idén, az üzemanyag pedig jelentős tényező a működési költségek között, mind a diszkont légitársaságoknál, mind a hagyományos légitársaságoknál. A munkaerőhiány pedig erősen sújtja az iparágat. Ezek pedig a légitársaságok mind a két szegmensének helyzetét nehezítik, így továbbra sem mondhatjuk, hogy teljes mértékben felszabadultak a koronavírus járvány alól a légitársaságok.
