- december 13-án több ezres tömeg vonult fáklyákkal és plüssjátékokkal Budapest belvárosában, a Miniszterelnökség épülete felé a Várban. A „Védjük meg a gyermekeinket!” jelszó alatt zajló demonstráció nem csupán egy újabb utcai tiltakozás volt, hanem a magyar társadalom felgyülemlett bizalmi válságának nyílt kifejezése.
A tiltakozások közvetlen kiváltó oka egy állami fenntartású javítóintézetben történt bántalmazási botrány. Az ügyészség hét személyt vett őrizetbe, akik a gyanú szerint fizikailag bántalmaztak kiskorúakat. Emellett vizsgálat folyik az intézmény volt igazgatója ellen is, akit szexuális visszaéléssel gyanúsítanak. Egy, a közösségi médiában nyilvánosságra került videó — amelyen egy alkalmazott erőszakoskodik egy gyermekkel — végleg felrobbantotta a közvéleményt. A felvételt az ellenzéki aktivista Juhász Péter tette közzé.
A kormány reakciója beszédes volt: az összes fiatalkorúak számára fenntartott javítóintézetet rendőrségi felügyelet alá helyezték. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elismerte, hogy a korábbi rendszer „nem volt elégséges”. Ez de facto beismerése annak, hogy az állam éveken át nem tudta — vagy nem akarta — megvédeni a rábízott gyermekeket.
Ez nem elszigetelt eset. 2024 februárjában hasonló felháborodást váltott ki a bicskei gyermekotthon ügye, ahol egy elnöki kegyelemről derült ki, hogy egy, a pedofil bűncselekmények eltussolásában részt vevő személyt érintett. A botrány végül Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter lemondásához vezetett. A mostani tiltakozások ennek a feldolgozatlan bizalmi válságnak a folytatásai.
Nem véletlen, hogy a december 13-i menet élére Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője állt, aki nyíltan Orbán Viktor lemondását követelte, és a gyermekvédelem kudarcát közvetlen kormányzati felelősséggel kötötte össze. A kormány számára a legnagyobb veszély az, hogy ezek a tüntetések egy hosszan elhúzódó társadalmi „népszavazássá” alakulnak az állam erkölcsi felelősségéről.
Ebben a helyzetben Orbán Viktor kommunikációs stratégiát váltott. Miközben Budapest utcáin gyermekek védelméért tüntettek, a miniszterelnök figyelmét Brüsszelre és Ukrajnára irányította. Az EU által befagyasztott orosz állami vagyon ügyét „jogellenesnek” nevezte, és „háborús deklarációról” beszélt. A cél egyértelmű: a belső válságot külső fenyegetéssel elfedni.
A mintegy 210 milliárd eurónyi orosz vagyon hosszú távú befagyasztásáról szóló uniós döntés ráadásul éppen azt a vétóeszközt veszi ki Orbán kezéből, amelyet eddig politikai zsarolásra használt. Nem jogi vita zajlik, hanem kampány — félelemkeltésre és mozgósításra építve.
Amikor a gyermekek biztonságáról kellene beszélni, „háborúról” beszélnek helyettük. Ez nem vezetés — ez menekülés a felelősség elől.