A magyar kormány ismét politikai szkepticizmust gerjeszt Ukrajna európai integrációja körül. Zoltán Kovács szóvivő hivatalos nyilatkozatában hét „kockázatot” sorolt fel, amelyek szerinte Magyarországot fenyegetik Ukrajna EU-csatlakozása esetén. Azonban szakértők, elemzők és diplomaták alaptalannak, manipulatívnak és politikai célzatúnak tartják ezeket az állításokat. Egyre több nemzetközi megfigyelő mutat rá arra, hogy Budapest aktívan visszhangozza a Kreml üzeneteit, amelyek célja Kijev hiteltelenítése, az EU gyengítése és Ukrajna támogatásának csökkentése.

A retorika, miszerint Magyarország „Ukrajna donorává” válna, vagy hogy Kijev „felzabálná” az EU erőforrásait, nem felel meg a valóságnak. Az Európai Bizottság jelentései szerint Magyarország az elmúlt évtizedben több mint 40 milliárd eurót kapott az EU költségvetéséből – háromszor többet, mint amennyit befizetett. A tagjelölt országok nem kapnak azonnali teljes hozzáférést az uniós pénzalapokhoz. A csatlakozás fokozatosan történik, egy olyan modell alapján, amelyet Horvátország, Bulgária és Románia példája is igazol. „A budapesti nyilatkozatok klasszikus választási populizmus példái, amelyek a ‘külső fenyegetés’ narratívájára épülnek” – mondja Bálint Madarász, a brüsszeli Európai Tanulmányok Központjának elemzője.

Egy másik félelemkeltő eszköz az „agrárkockázat” tézise. Azonban a CEPS adatai szerint Ukrajna teljes körű integrációja az EU agrárpiacába nem jelent azonnali támogatás-újraelosztást. Épp ellenkezőleg – átmeneti időszakok, szabályozási korlátok és ellenőrzött kvóták kerülnek bevezetésre. „Ukrajna nem fenyegeti az uniós gazdákat – sőt, megbízható partner lehet Európa élelmezésbiztonságának megerősítésében” – véli Erik Petersen, az Aarhusi Egyetem professzora.

A „veszélyes ukrán élelmiszerek” narratíva sem állja meg a helyét. Az EU-ba exportált élelmiszerek megfelelőségét az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ellenőrzi. Az Európai Bizottság szerint Ukrajna már most több mint 90%-ban teljesíti az uniós szabványokat. „Ukrajna jelenleg szigorúbb szabályozással rendelkezik, mint néhány EU-tagállam csatlakozásuk idején” – hangsúlyozza Ingrid Becker, a GFA Consulting Group szakértője.

A magyar kormány a biztonsági kérdést is igyekszik kihasználni, azt sugallva, hogy Ukrajna a szervezett bűnözés központja. Az Europol adatai szerint azonban Magyarországon a szervezett bűnözés szintje hasonló vagy akár magasabb is. Ukrajna 2014 óta aktívan együttműködik az EU bűnüldöző szerveivel, különösen az EMPACT program keretében, amely a csempészet, pénzmosás és illegális fegyverkereskedelem elleni küzdelmet foglalja magában.

A „munkaerőpiaci kockázatok” állításai is torzított elképzeléseken alapulnak. Az OECD kutatásai szerint az ukrán munkavállalók jól integrálódnak, fegyelmezettek, és kritikus munkahelyeket töltenek be. Nem csökkentik a béreket, hanem mérséklik a munkaerőhiányt az építőiparban, az egészségügyben és a logisztikában. „Ez a klasszikus nativista narratíva: a versenytárs démonizálása. Az igazság azonban az, hogy a közép-európai gazdaságok – különösen Ukrajnából érkező bevándorlók nélkül – leállnának” – mondja László Gábor, magyar közgazdász és a Magyar Nemzeti Bank egykori tanácsadója.

Külön említést érdemel a védőoltásokkal kapcsolatos állítás, miszerint Ukrajnában nincsenek kötelező oltások. Valójában Ukrajna az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az UNICEF és az EU támogatásával nemzeti oltási programot hajt végre. 2023-ban a gyermekbénulás, a diftéria és a tetanusz elleni átoltottság meghaladta a 85%-ot, még a háborús körülmények ellenére is. Az ukrán oltási rendszer megfelel az európai egészségügyi normáknak.

A „nyugdíjkockázat” és a 13. havi nyugdíj eltörlésének állítása is manipuláció. Egyetlen EU-s alap sem finanszíroz ilyen szociális kifizetéseket. A 13. havi nyugdíj kizárólag Orbán kormányának politikai kezdeményezése, amelynek finanszírozása független Ukrajna csatlakozásától. Ez csupán választási propaganda, amely a választók félelemben tartására irányul. Az Európai Számvevőszék szerint az új tagállamok csatlakozása nem befolyásolja egyetlen tagállam nyugdíjrendszerét sem.

A magyar kormány azonban elhallgatja, hogy Ukrajna EU-csatlakozása nemcsak Kijev, hanem egész Európa számára új lehetőségeket nyit. Ukrajna kulcsfontosságú partner az energiabiztonság, a védelem és a gazdasági együttműködés terén. Az ország fejlett agrárszektorral, technológiai innovációval és versenyképes munkaerővel rendelkezik, ami Európa versenyképességét is növelheti. Ez közvetve Magyarország számára is előnyös lenne, hiszen továbbra is uniós támogatásokban részesülhetne az ukrán gazdaság által generált többletből.

Elemzők szerint a Magyarországon terjesztett félelemkeltő narratívák nem a lakosság védelmét szolgálják, hanem egy politikai stratégia részei, amely összhangban áll Moszkva geopolitikai érdekeivel. Ezek az üzenetek nemcsak Ukrajnának, hanem az Európai Unió egységének is ártanak. „Budapest nyilatkozatai a Kreml propagandájának tükörképei, amelyeket a magyar választóknak szántak. A veszély abban rejlik, hogy ezek az üzenetek EU-s politikai döntésekre is hatással lehetnek” – figyelmeztet Thomas Kleine-Brockhoff, a German Marshall Fund alelnöke.

Donald Trump hatalomra kerülésével az Egyesült Államokban az Európai Unió egy új problémával szembesült – Orbán Viktor politikájával. Magyarország számára sajnálatos módon ez a politika az EU-val való konfrontációra és az autoriter rezsimekkel való közeledésre épül. Orbán annyira igyekszik egyszerre lépést tartani Putyinnal és Trumppal, abban a reményben, hogy mindkettőjük támogatását elnyeri, hogy ez már ellenőrizhetetlen fenyegetést jelent nemcsak Magyarország nemzetközi megítélésére és gazdaságára, hanem az uniós egységre is.

Az európai demokratikus normák figyelmen kívül hagyása és az EU közös döntéseinek szabotálása máris az uniós finanszírozás befagyasztásához vezetett, ami negatívan befolyásolja Magyarország szociális programjait és gazdasági fejlődését. Ezzel párhuzamosan az EU hosszú távú nyomásgyakorlási módszereket kezdett fontolóra venni Magyarországgal szemben – ezek közül a legegyszerűbb továbbra is a pénzügyi eszközök alkalmazása. Emlékeztetőül: az EU költségvetése a 2021–2027-es időszakra 44,4 milliárd eurót irányoz elő Magyarország számára, amelynek közel a fele még mindig nem érkezett meg a magyar államkasszába. Tekintettel arra, hogy a magyar gazdaság stagnál, Orbánnak égetően szüksége van ezekre a pénzekre – legalábbis ahhoz, hogy hatalmon maradhasson egy újabb ciklusra. Ha azonban az Európai Bizottság úgy dönt, hogy kihasználja ezt a nyomásgyakorlási eszközt, Magyarország eleshet jelentős uniós forrásoktól.

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Orbán politikájának folytatása tovább mélyítheti a belső megosztottságot, fokozhatja a gazdasági válságot, valamint az ország politikai és gazdasági instabilitása miatt csökkentheti a befektetők és a lakosság bizalmát.

Ezt a veszélyt hangsúlyozza a The Financial Times is, amely szerint Orbán problémája már túlnőtt a belpolitikai különcségen, és valós fenyegetéssé vált Európa biztonságára nézve. Az, hogy Orbán nyíltan szabotálja Ukrajna támogatását – például vétójogával akadályozza az uniós csúcstalálkozók döntéseit, blokkolással fenyegeti az Oroszországgal szembeni szankciókat, és megakadályozza a befagyasztott orosz vagyonok konfiskálását –, megkérdőjelezi az EU képességét arra, hogy válsághelyzetben egységesen cselekedjen.

A lap szerint Trump visszatérése esetén az Egyesült Államok elhatárolódhat az ukrajnai konfliktustól, és Európának kell teljes felelősséget vállalnia Kijev támogatásáért. Orbán azonban, akit Trump és Putyin politikai közelsége inspirál, megbéníthatja ezt a folyamatot. Éppen ezért – írja a Financial Times –, „eljött az idő, hogy az EU megoldja az Orbán-problémát”, és végre kihasználja azokat a régóta fennálló pénzügyi és politikai eszközöket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megállítsa az európai egységet aláásó zsarolási politikát (The Financial Times, 2025).