A 2021-es év legfontosabb belpolitikai eseményei

Nem volt egyszerű év a 2021-es. De minden nehézsége és sokszor abszurditása ellenére jó eséllyel ez volt a NER utolsó teljes éve.

2021-nek úgy indultunk neki, hogy halleluja, itt az oltás, karácsonyra már el is felejtjük azt a rémálmot, amit a 2020-as év a koronavírus miatt jelentett. Nagyon nem így lett, sőt, még csak idén jött a legrosszabb része – EzALényeg.

A kormány továbbra is csak azt nézte, hogy miképp húzhat hasznot a pandémiából. A 2021-es év lélegeztetőgépe az oltás lett.

Ebből csináltak hatalmas üzletet, amikor kikacsintva a közös uniós vakcinabeszerzésből kínai és orosz oltásokat vettek, amivel „valaki” már megint jól járt – persze nem mi, egyszerű magyarok. Ebből lett új felvonása a szövetségeseink elleni uszításnak azzal, hogy az agyonhallgatott, kritizált pedig alaposan letesztelt és biztonságos nyugati vakcinák mellett a teszteletlen, megbízhatatlan keleti vakcinákat tolták előtérbe, azok dicséretéről zengett a csicskamédia. És persze sikeresen beillesztették az ellenzéket támadó narratívájukba is azzal a hazugsággal, hogy a baloldal oltásellenes. Holott pont az ellenkezője volt igaz, az ellenzék csupán azt kritizálta jogosan, hogy a kormány olyan teszteletlen, hatástalan löttyöket erőltetett a haszon reményében, amelyek nem segítik a vírus legyőzését, és nyugatra se lehet utazni velük, mert uniós engedély híján azokat ott nem fogadják el. Igazukat később klinikai vizsgálatok és nyilvánosságra került hivatalos iratok is alátámasztották.

A tavaly karácsonyi második hullám még le se csengett igazán, amikor februárban jött a még durvább harmadik, több tízezer halottal. 

Magyarország a járvány elleni védekezésben legrosszabbul teljesítő államok közé került, koratavasszal lakosságarányosan nálunk haltak a világon a legtöbben.

Az oltási kampány sem indult be a várakozásnak megfelelően. Ebben kétségtelenül szerepet játszott az is, hogy eleinte akadoztak a szállítmányok világszerte, hisz az összes ország az elsők között akart hozzájutni a nagybetűs megoldáshoz, a gyártási kapacitások viszont végesek voltak, azokat előbb ki kellett építeni. De ettől függetlenül is a káosz volt az a kifejezés, ami elsőként jutott az embernek az eszébe, ha az oltások megszervezése szóba került. Egész évben ragaszkodtak a hozzáférést sokak számára lekorlátozó online regisztrációhoz, aminek feleslegességét mi sem bizonyítja jobban, hogy amikor az év végén pár hétre eltörölték, ugrásszerűen megnőtt az oltakozni akarók száma.

Kapkodás, fejetlenség, kiszámíthatatlanság, az információk visszatartása: ez jellemezte az orbáni oltásszervezést, aminek az eredményeként vírusvédelmileg rémálom szerűen zsúfoltak az oltópontokra és többórás sorbanállásra kellett számítania annak, aki megkapta a „behívóját”. A kormány, miután a védekezésben megbukott, új mérőszámot talált ki, hogy csakazértis győztesnek tűnhessen. A beadott oltások számát kezdte el kommunikálni, és ahhoz kötni mindent, ezzel próbálva elfedni azt, hogy egy kisvárosnyi ember hunyt el tavasszal a rossz védekezésük miatt.

És ha a vírus nem lett volna elég, a vámpírkormány még tett is rá egy lapáttal, amikor márciusban ráerőszakolt az egészségügyben dolgozókra egy új, sokak számára elfogadhatatlan munkaszerződést, 5000 orvost és ápolót üldözve el ezzel a legnagyobb szükség idején.

Nyár elejére szerencsére nem csak az időjárásban érkezett enyhülés, hanem a vírushelyzetben is, bár ebben valószínűleg nagyobb szerepe volt a járvány szezonalitásának, mint a mindig megkésve meghozott, viszont túl korán feloldott korlátozásoknak. A kormány és monomániás feje akkor már a júniusban kezdődő foci-EB-nek rendelt alá mindent, hisz annak egyes meccseit Budapesten, a Puskásban rendezték. 

És innentől kezdve Orbánék számára megszűnt a járvány, nem törődtek vele.

A nyárra feloldottak gyakorlatilag minden védelmi intézkedést, és akkor se hozták azokat vissza, amikor nyár végén és ősszel az esetszámok újbóli növekedésével az indokolt lett volna. Mert jött előbb minden idők legdrágább  – és egyben leggagyibb – augusztus huszadikája, aztán az Eucharisztikus világkongresszus, majd csúcspontként a 70 milliárdos, szürreális döglöttállat-kiállítás. Csupa olyan tömegrendezvény, amelyek máshol elképzelhetetlenek lettek volna a járvány negyedik hullámának felfutó szakaszában, de Orbánék görcsösen ragaszkodtak ezekhez, hiába veszélyeztettek ezzel közvetve emberéleteket. 

Teleplakáltolták azzal az országot, hogy az oltás működik, ezen megint kerestek pár milliárdot, de egyébként nem tettek semmit. November végéig nem jutott eszükbe, hogy valamit kezdeni kéne a nyár elején gyakorlatilag leállt oltási programmal és továbbra is csak méregdrágán és bonyoltan lehet hozzáférni a védekezés első vonalához, a teszteléshez. Sőt, miközben más országokban ingyen lehet teszteltetni, vagy szupermarketekben pár száz forintnyi euróért bármikor hozzá lehet jutni, a magyar patikákban csak 7-8000 forintért, vagy még drágábban tesztet vevő magyarok elhűlve szembesültek azzal, az állam 5 milliárd forint értékű tesztet semmisített meg drága pénzen, mivel lejárt a szavatosságuk. Hogy miért nem lehetett jóval olcsóbban adni, vagy neadjisten ingyen osztani, az rejtély.

Így most vírusügyben szinte pont ugyanott tartunk, mint tavaly ilyenkor. Pedig sokan már a harmadik oltást vették vagy veszik fel mostanában. Viszont a még be nem oltott milliók, és a vírus egyre újabb variánsai elérték, hogy kevésbé legyünk optimisták a járvány végét illetően, mint tavaly ilyenkor.

Annál inkább okunk van viszont a derűlátásra a jövő évi kormányváltás esélyei kapcsán.

Könnyen lehet, hogy a 2020-as év minden borzalma mellett azzal vonul be a magyar történelembe, hogy ez volt a NER számára a vég kezdete.

– ez volt a zárógondolata a tavalyi összefoglalónknak, és ez az érzésünk a 2021-es év folyamán tovább erősödött.

Az év folyamán a Fidesz botrányt botrányra halmozott Varga Judit CSOK ügyleteitől Kövér László közpénzből fizetett erdélyi luxusvilláján át egészen Völner Pál korrupciós ügyéig, amely már a kormány legmagasabb szintjéig ér. Hisz ki lehet az a gazda, aki Völner államtitkár felett áll, és akinek tejelni kell? Sok opció nincs.

A rengeteg leleplezett korrupciós ügy közül is kiemelkedik a HVG oknyomozó anyaga Orbán hatvanpusztai birtokáról, amelyen műemlék épületeket lerombolva épül a felcsúti Ceaușescu tízmilliárdos luxushodálya. Ez az, ami pőrén bemutatja, hogy milyen valójában Orbán, akinek papíron alig van megtakarítása, és a nép egyszerű gyermekének hazudja magát.

Tavasszal derült ki az is, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal után újabb botrányos „fejlesztéssel” taszítaná még mélyebb kínai függőségbe hazánkat Orbán és köre. Egy kínai kommunista vezetés irányítása alatt álló gigaegyetem építésére akarnak költeni akkora összeget, mint a teljes magyar felsőoktatás költségvetése, ahova magyar diák a megfizethetetlenül magas tandíj miatt csak nagyon kevés juthatna be, és mindezt kínai hitelből. Ráadásul mindezt egy, a magyar felsőoktatás és Budapest számára egyaránt fontos projektet, a Diákvárost félresöpörve tennék, amely kiemelt eszköz lehetne a lakhatási válság kezelésében. 

A terv azonnal elemi tiltakozást váltott ki, amelynek az élére Karácsony Gergely főpolgármester és Ferencváros polgármestere, Baranyi Krisztina állt, és ami az év legnagyobb ellenzéki tüntetésében csúcsosodott ki. A kormány látszólag visszakozott, de a terveiről nem tett le, így Karácsony Gergely népszavazást kezdeményezett az ügyben. 

Az ehhez és a 9 hónapos munkanélkülisegély visszaállításért tartandó népszavazás megtartásához szükséges aláírásgyűjtés jelenleg is folyik, január közepéig kell összegyűlnie a 200.000 támogató szignónak. Ez is egy újabb lépés a kormányváltás felé, tehát aki teheti, keresse a lehetőséget, hogy segíthessen ebben.

Hogy terelje a figyelmet a Fidesz számára kínos Fudan-ügyről, újabb ellenségképet kezdett el építeni Rogán propaganda-minisztériuma. Az ellenzéki pártok által is elfogadhatónak tartott tartalmú gyermekvédelmi törvényt az elfogadása előtt homofób, a melegeket megbélyegző, és a pedofilokkal összemosni akaró módosításokkal térítették el, köznevetség és megvetés tárgyává téve az országot a kulturált világban. Megint.Kell annál jobb bizonyíték Orbánék cinizmusára, hogy mindezt Szájer és Kaleta pártja lépte meg?

Annyira belelendültek, hogy a kampányuk részeként egy teljesen értelmetlen és nevetséges kérdésekkel operáló népszavazással akarják megerősíteni utólag a már általuk elfogadott törvényt. Így nagyon úgy néz ki, hogy az áprilisi választáson papírtömeggel fogunk találkozni, hisz valószínűleg akkor lesz megtartva a kormány és az ellenzék által kezdeményezett népszavazás is, egyszerre.Persze igazából mindegy, az egész úgyis egy Orbán-ellenes népszavazás lesz, akárhány x-et is kell behúzni hozzá.

A nyáron robbant a Pegasus-botrány: egy nemzetközi oknyomozás magyar leágazásaként írta meg a Direkt36, hogy egy kiberfegyvernek minősülő lehallgatóprogrammal ellenzéki politikusok, közéleti személyiségek, és a kormány számára kínos ügyeket feszegető oknyomozó  újságírók után kémkedtek a feltört telefonjukon keresztül. Az áldozatok között volt az EzaLényeg tulajdonosa, Páva Zoltán is. Később fény derült arra is, hogy paranoid diktatúrákhoz méltó módon a sajátjaik ellen is bevetették, többek között még Áder János környezetét is megfigyelték vele. Pikáns részlet, hogy a lehallgatásokat a később kenőpénzekbe belebukó Völner államtitkár engedélyezte, így adódik a feltevés, hogy igazából emiatt léptette le a Fidesz vezérkar ilyen dicstelen módon.

Kora ősszel aztán az ellenzék egy időre visszahozta a valódi, felszabadult demokráciát Magyarországra.

Tavaly év végére létrejött az ellenzéki egység. A DK, a Jobbik, a Momentum, a Párbeszéd, az LMP és az MSZP elhatározta, hogy közös listán indul a 2022-es választáson, és minden körzetben közös jelölteket indítanak, akiket – valamint a közös miniszterelnök-jelöltet – előválasztáson választanak ki.

Ezt az előválasztást eredetileg idén májusra tervezték, de végül a vírushelyzet miatt átcsúszott szeptemberre. Akkor viszont akkora siker lett, amekkorára senki sem számított. Pedig benne volt a bukás lehetősége is. rögtön az elején meg kellett szakítani egy hekkertámadás miatt, ami mögött vélhetőleg a Fidesz állt. De a pártok programozóinak hála sikerült hamar biztonságosabbá tenni a rendszert, így végül hatalmas érdeklődés mellett sikerült lebonyolítani mind az első, mind a második fordulót, majdnem 900.000 embert megmozgatva. 

Valódi problémákról szóló kampányokat láthattak az emberek és valódi vitákat, amelyeket százezrek követtek online és a tévében. Az ellenzéki pártok megmutatták, hogy így is lehet, ilyen egy tisztességes, XXI. századi választás, ahol még online is lehet csalásmentesen szavazni. Mindezt a valódi választás költségeinek töredékéből, civil adományokat és önkéntesek ezreinek munkáját felhasználva.

És megmutatták azt is, hogy ellentétben azzal, amit a fideszpropaganda állított végig, egyáltalán nem volt előre lejátszva a meccs.

Rogánék százmilliókat égettek el a Gyurcsány-show néven futó kampányukra (többet költöttek az előválasztásra, mint a valódi indulók együtt), hogy aztán írtóra pofára essenek a végén. Végig arra játszottak, hogy a sokak által esélyesnek tartott  Karácsony Gergelyt kicsinálják, és így Dobrev Klára nyerjen, hogy aztán beindulhasson az igazi gyurcsányozás. Még egy komplett történelemhamisító mozifilmet is csináltak a hazug propagandájukhoz. Amikor viszont mindenki meglepetésére a pártonkívüli hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter bejutott a második fordulóba, majd meg is nyerte is azt, így ő lett az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, bizony padlót fogtak. A mai napig próbálnak fogást találni rajta, de a jobboldali értékeket valóban képviselő, ellenben mégse kirekesztő, és a liberális vívmányokat elfogadó MZP-vel nem nagyon tudnak mit kezdeni. Kiforgatják a mondatait, és megpróbálják őt is Gyurcsány-bábnak beállítani, de csak nevetség tárgyává teszik magukat. Novemberben ellőték a Karácsony Gergely ellen bekészített patronokat is, ha már dolgoztak rajta, egy kitalált korrupciós ügyet próbáltak a nyakába varrni, de mára már az is besült.

Az ellenzék ettől függetlenül teszi a dolgát. Az előválasztással kialakult új viszonyokat adaptálva véglegesítették a közös programot, amelyet épp a napokban mutatnak be több részletben, és a fentebb említett aláírásgyűjtéssel ráfordultak a végső kampányra. Hosszú idő után valós esély van Orbánék leváltására, és ennek a súlyát nem csak az ellenzék politikusai érzik, hanem a Fidesz is, amely soha nem látott pénzosztással próbálja elkerülni a számukra büntetőjogi elszámoltatást is hozó választási vereséget.

És persze Orbánék mindeközben készülnek arra is, hogy mi lesz, ha még se maradnak hatalmon.

Nagyüzemben folyik a vagyonátmentés, amelynek leglátványosabb példája a felsőoktatás szinte teljes egészének fideszes vezetésű magánalapítványokba kiszervezése volt tavasszal. Vitték az egyetemeket, és persze a hozzájuk csapott vagyont is. És persze a hatalomátmentést szolgálta a fideszes káderek bebetonozása is, akár olyan áron is, hogy hithű vezetőket mondattak le idő előtt, mint például a Médiahatóság elnökét, és így még ők választhassák meg a szintén fideszes utódot, megkötve az új kormány kezét. Erről szólt a Polt Péter leváltásának megakadályozását szolgáló új törvény, és az is, hogy még a választás előtt megválasztják az új köztársasági elnököt, pedig lenne lehetőség arra, hogy ezt már az új parlament tegye meg. A posztra már a jelölt is megvan, Orbán a kormány pompomlányát, a Fidesz-fülbevalós influenszer-minsztert, Novák Katalint jelöli a nemzeti egység megtestesítőjének. Göncz Árpád és Mádl Ferenc forog a sírjában, és Sólyom László is csak azért nem, mert még él.

Nem volt egyszerű év a 2021-es. De minden nehézsége és sokszor abszurditása ellenére jó eséllyel ez volt a NER utolsó teljes éve. Minden esély meg van arra, hogy tavasszal elzavarjuk minden idők legkorruptabb, az országot a múltba visszafordítani akaró kormányát, és végre megérkezzünk mi is a XXI. századba.

Ne szalasszuk el ezt a lehetőséget, tegyünk meg mindent, hogy valóra válljon.

Részvény: