A háború és a nyugati szankciók ellenére többmilliárd dollár értékben importált Oroszország olyan mezőgazdasági alapanyagokat és feldolgozott termékeket, amelyeket az Ukrajnában harcoló orosz csapatok élelmezésére használtak fel. Sok nyugati ország is szerepel a beszállítók listáján.

A hozzáférhető adatok szerint összesen 6,4 milliárd dollár értékű mezőgazdasági terméket importált Oroszország az Ukrajna lerohanása miatt bevezetett szankciók mellett is. Sok nyugati ország a háború 2022 februári kitörése óta a tilalmak ellenére is folytatja a kereskedelmet Moszkvával – hívta fel a figyelmet az East-Fruit szakmai blog.

Rámutattak: az érintett országok ezzel a kereskedelmi tevékenységükkel gyakorlatilag közvetlen támogatást nyújtanak Oroszországnak.

Noha az érintett országok nem azzal a céllal szállítanak Oroszországba friss- és feldolgozott termékeket, hogy a háborús erőfeszítéseket támogassák, sok élelmiszer fontos a fronton harcoló alakulatok ellátásában.

Emellett az orosz vállalatokkal folytatott kereskedelemből befolyt adók révén hozzájárulnak az orosz gazdasághoz, amelyet még mindig nem roppantottak meg a nyugati szankciók.

Semleges és baráti országok az élen

A legfontosabb beszállító a konfliktusban semlegességet mutató Törökország. Ankara mintegy 1,2 milliárd dollár értékben exportált friss zöldség- és gyümölcsféléket Oroszországba 2022 márciusa és decembere között, ezzel megtartva legfőbb mezőgazdasági kereskedelemi partnerségét. A török agrárkereskedelem 16 százaléka egyéb mezőgazdasági termék volt, vagyis a termékek legnagyobb része friss zöldség és gyümölcs.

A második legfontosabb partnernek Kína bizonyult. Az Oroszországba irányuló teljes export felét a friss zöldségek és gyümölcsök tették ki, a konzervek pedig nagyjából az egyharmadát.

Az export jelentős részét a paradicsompüré és a szárított zöldségek adták. Ezek a termékek fontos összetevői az orosz hadsereg ellátmányának, így a portál szerint Kína fegyverrel és lőszerrel ugyan nem támogatja Moszkva invázióját, de élelmiszerrel annál inkább segíti az ukrajnai műveleteket.

A legnagyobb élelmiszerexportőrök között Irán is megtalálható, amely Moszkva közvetlen szövetségesének tekinthető amellett, hogy harci drónjaival közvetlen direkt támogatást is nyújt Vlagyimir Putyin alakulatainak a konfliktusban. Irán elsősorban friss gyümölcsöket és zöldségeket szállít Oroszországnak. Az export a hűvösebb tavaszi és őszi hónapokban sem állt le, ekkor üvegházban termesztett élelmiszereket is exportáltak az iráni vállalkozások.

A posztszovjet térség részvétele nem meglepő

Oroszország legnagyobb mezőgazdasági kereskedelmi partnerei közül a moszkvai szövetségesnek tartott Kína és Irán mellett olyan országok szerepelnek, amelyek semlegesek, exportjukat ugyanakkor történelmi sajátosságaik miatt nem tekinti Kijev az orosz háborús gépezet támogatásának. Ezek a Szovjetunió egykori országai: Üzbegisztán, Azerbajdzsán és Örményország, amelyek történelmileg kötődnek az orosz piachoz, exportjuk értéke többszáz millió dollárt tesz ki.

Szintén előkelő helyen szerepel a listán Georgia, amely annak ellenére szállít a fronton is megjelenő termékeket, hogy az orosz csapatok a Szovjetunió felbomlása óta többször is bevonultak az ország területére.

Sok afrikai ország próbál kimaradni a konfliktusból, fenntartva a kereskedelmet Moszkvával, ugyanakkor kiállva Ukrajna függetlensége mellett. Ilyen ország a Dél-Afrikai Köztársaság és Ecuador. Utóbbi ország exportja ugyan jelentős, ám a kereskedelem több mint 90 százalékát a banán adja.

Marokkó jó példa, mivel a háború kitörése óta próbálta diverzifikálni külkereskedelmét és jelentősen mérsékelte az orosz exportot.

Tiltott kereskedelem Moszkvával?

A legmeglepőbb szereplők Oroszország fontosabb agrárkereskedelmi partnereinek listáján:

• Hollandia; 
• Lengyelország;
• és Livtánia.

Hollandia az ötödik legnagyobb mezőgazdasági exportőr országa volt Moszkvának, a tavaly február és december közötti időszakban; 419 millió dollár értékben exportált különböző agrártermékeket.

Ezek jelentősebb tételei a zöldség- és gyümölcsfélék, valamint virágok és virágpalánták voltak.

A legaggályosabb exportcikk a kiváló minőségű, első osztályú holland vetőmag és más, növénytermesztéshez szükséges anyagok, amelyek az orosz mezőgazdaságot támogatják.

Noha Hollandia külkereskedelmében az orosz piac elhanyagolható, mindenképp beszédes, hogy

a kereskedelem annak ellenére folytatódott Hollandia és Oroszország között, hogy a frisstermékek, vagyis a zöldségek és a gyümölcsök már a 2014-ben bevezetett szankciók óta tiltólistán vannak.

Az orosz-ukrán háború kitörését követően pedig egyáltalán nem lehetne ilyen kapcsolat a két ország között.

A szakportál szerint szintén erkölcsi aggályokat vet fel Ukrajna legfontosabb szövetségesének számító Lengyelország és Litvánia jelenleg is fenntartott kereskedelmi kapcsolata Oroszországgal.

• Lengyelországból 116 millió dollár értékben;
• Litvániából pedig 114 millió dollár értékben exportáltak zöldség- és gyümölcsterméket. 

Mindkét uniós országból jutottak ki olyan tartós élelmiszerek is, amelyek a fronton szolgáló orosz katonák ellátásában is szerepet játszhatnak.

Elsősorban gyümölcs- és zöldségleveket, konzerveket és magvakat. Az exportcikkek között emellett megtalálhatók a friss virágok és virágpalánták.

Az orosz termékeknek is akad nyugati piaca

Nemcsak az Oroszországba irányuló, hanem az Oroszországból induló agrárkereskedelemre is rámutat a blog.

Tavaly március és december között Oroszország 744 millió dollár értékben exportált gyümölcsöt és zöldséget a világ különböző országaiba, köztük az Egyesült Államokba.

Ennek a bevételnek körülbelül a felét csak két termékkategória – a diófélék és a burgonyatermékek – adták.

Ami az előbbit illeti, az orosz exportban elsősorban a vadon termő fenyőmagnak volt szerepe, amely beszerzése óriási nehézséget jelent a világpiacon. Oroszország Kína után ezeknek a termékeknek a második legnagyobb gyártója és exportőre, ezért nagyon nehéz feladat gyorsan megtalálni a megfelelő alternatívát a globális piacokon.

Az Oroszországból exportált feldolgozott burgonyatermékeket nagyrészt a burgonyából készült chips adja, amelyet elsősorban Közép-Ázsia országaiba és a posztszovjet térség más államaiba szállítanak.

Az orosz élelmiszertermékek exportértéke jóval alacsonyabb, mint az importált áruk értéke. A nyugati országok közül az Egyesült Államok, Észtország és Litvánia vásárol Oroszországból élelmiszertermékeket. Ezek értéke nem jelentős, összesen nem érte el az 50 millió dollárt a vizsgált tíz hónapban.

Forrás:https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/nyugat-elelmiszer-haboru-usa-szankciok.770308.html