A magyar kormány megvalósította a Szijjártó Péter által hangoztatott szándékot, és jövő évre 18 milliárd eurós támogatást blokkolt Ukrajnának. Ez nem az első eset, hogy Magyarország ellenzi Ukrajna támogatását. Magyarország korábban azzal fenyegetőzött, hogy megakadályozza az Oroszország elleni szankciók megerősítését. A kormány most úgy véli, hogy az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás szankciókkal és katonai segítségnyújtással növeli annak a kockázatát, hogy a háború átterjedjen a blokkra. Valójában a lakosságnak adott információ az érem másik oldalát rejti – az ukránok harca az orosz agresszió ellen visszafogja Putyin étvágyát és a háború Európa országaiba való továbbterjedését. Az ukránok pedig életükkel fizetnek az európai városok békéjéért és nyugalmáért. Ezért az Ukrajnának nyújtott segítség nem jótékonykodás, hanem Európa befektetése a saját biztonságába, így Magyarországba is, amely egyébként, ha hinni az orosz politikusok hangos kijelentéseinek, szintén sorban állt, hogy Oroszország elfogja a második Szovjetunió valamiféle paródiája felelevenítésének céljából.

         Valójában a magyar vezetés nyilatkozataiban és tetteiben nincs semmi váratlan. Az Orbán vezette ország de facto Európa-ellenes politikát folytat. A magyar kormányfő még 2014-ben jelentette be hivatalosan, hogy „illiberális demokráciát” épít fel Magyarországon, vagyis mást, mint az uniós liberális demokráciát. Ezt követte a szólásszabadság, az alapvető szabadságjogok ügyében zajló zaklatás, valamint változás következett be az igazságszolgáltatási rendszerre vonatkozó jogszabályokban. Tulajdonképpen Magyarország a maga megközelítéseivel és mércéjével az a „trójai faló”, amely lerombolhatja az EU-t.

         Másrészt Magyarország az elmúlt években mintegy mentőövvé vált Oroszország számára. Valójában orosz lobbista szerepet kapott az Európai Unióban. Az orosz-magyar barátság fő titka, hogy Magyarország olajszükségletének több mint 60 százalékát, földgázszükségletének felét Oroszország biztosítja. Erről nyíltan beszélt Putyin, akinek gyakori magyarországi látogatásai, valamint az ország energiaszektorába irányuló orosz befektetések, Budapest és Moszkva azonos álláspontja az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban, az Ukrajna-NATO találkozók blokkolása, most pedig az EU pénzügyi támogatásának blokkolása, ami nagyon előnyös Oroszország számára, egyre jobban „megerősítette” ezt a barátságot. Korábban az ukrán-magyar kapcsolatokban a nemzeti kisebbségek ügye körüli folyamatos feszültség fenntartása lehetővé tette az orosz propagandistáknak és az oroszbarát lobbistáknak, hogy a nemzeti kisebbségek nem létező elnyomásáról, az ukrajnai idegengyűlölő érzelmek erősödéséről terjeszthessenek pletykákat.

         Nem titok, hogy a Kreml is érdekelt a NATO és az EU kettéválasztásában. Itt Moszkva prioritásai egyrészt az Ukrajna támogatásának leállítása vagy csökkentése a biztonság terén, másrészt az EU Oroszországgal szembeni szankciós politikájának megnyirbálása. És Budapest Moszkvának nyújtott támogatása ezeken a területeken természetesen nagyon hasznos lesz. A Kreml politikája a régióban és a világ egészében pontosan a modern biztonsági rendszer, és egyben az államhatárok lerombolására irányul, és minél több instabilitási zónát hoz létre körülötte, hogy az oroszok a birodalom erős örökösévé váljonak a gyenge szomszédok hátterében. Putyinnak azonban gyakorlatilag nincs esélye egy ilyen vágyott cél elérésére, sőt Magyarország sem tud már segíteni elsüllyesztő Oroszországnak.