Függetlenül attól, hogy Oroszország ténylegesen részt vett-e az Északi Áramlat vezetékét érintő állítólagos szabotázsban, az incidens további muníciót ad Moszkvának arra, hogy leállítsa a földgázszállításokat a Közép-Európát kiszolgáló összes csővezetéken keresztül – állítja elemzésében a Stratfor geopolitikai műhely. Ennél biztosabbnak tűnik, hogy a magas energiaárak hosszútávon megmaradnak Európában.
Az Északi Áramlat-1 gázvezeték elleni nyilvánvaló szabotázstámadás azt jelzi, hogy Moszkva hajlandó drasztikusabban megszakítani az Európával folytatott energiakereskedelmet még ezen a télen – így értékeli elemzésében az Északi Áramlat leállítását a Stratfor amerikai geopolitikai műhely. Az elemzés szerint még ha Európa el is kerüli a földgázhiányt, a jelenlegi energiaválság gazdasági következményei hosszú távúak lesznek.
A Stratfor elemzői szerint függetlenül attól, hogy Oroszország ténylegesen részt vett-e a szabotázsban, az incidens további muníciót ad Moszkvának arra, hogy leállítsa a földgázszállításokat a Közép-Európát kiszolgáló összes csővezetéken keresztül.
A Stratfor emlékeztet arra, hogy az elmúlt hónapokban a Gazprom és a Kreml a legkülönfélébb ürügyekkel indokolta az Északi Áramlat-1 gázszállítás csökkentését vagy felfüggesztését. Volt, hogy a szankciókra hivatkoztak, máskor karbantartásra, de megesett, hogy a vezeték hibás berendezéseire. A gázszállítások közel egy hónapos leállítása után a vezetéken elkövetett szabotázs a Gazprom számára jogi alapot adhat a gázszállítások tartósabb felfüggesztésére, mivel a vállalat hivatkozhat arra, hogy az Északi Áramlat 1 nem biztonságos, és hivatkozhat az európai vámszerződésekkel kötött szállítási szerződésekben szereplő vis maior záradékokra.
Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy ugyan Oroszország eddig még nem függesztette fel az ukrajnai Testvériség és Szövetség vezetékrendszereken keresztüli gázszállításokat, de szeptember 22-én az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) azt állította, hogy meghiúsított egy ”szabotázs- és terrorista akciót”, amelyet ukrán különleges erők kíséreltek meg egy olaj- és gázkomplexumnál, amely Törökországba és Európába szállít energiát. Noha az FSZB közleménye nem pontosította, hogy milyen infrastruktúrát céloztak meg, a Stratfor szerint maga a kommunikáció azt az üzenetet közvetíti, hogy a Törökországba tartó TurkStream vezeték vagy az ukrán vezetékrendszerek szintén leállhatnak ezen a télen erre hivatkozva.
Emellett szeptember 27-én az orosz állami tulajdonú Gazprom gázipari óriásvállalat közölte, hogy egy régóta húzódó választottbírósági ügy miatt Oroszország szankciókkal sújthatja a Naftogaz ukrán állami tulajdonú energetikai vállalatot, amely tranzitvezetékeket üzemeltet Ukrajnában. A szankciók végrehajtása esetén az orosz szervezetek nem bonyolíthatnának ügyleteket a Naftogazzal. A gyakorlatban ez azzal járna, hogy felfüggesztenék az Ukrajnán keresztül az EU-ba irányuló gázszállításokat.
A Stratfor szerint Európában valószínűleg biztosított lesz a gáz ezen a télen még akkor is, ha Oroszország az összes szállítást leállítja, de ha Moszkvában így döntenek, akkor az felerősíti az EU-n belüli tárgyalásokat a gázmegosztásról és az adagolásról. A Stratfor elemzői szerint több oka is van annak, hogy elég lesz a gáz télen Európában. Egyrészt az, hogy a lakossági-kereskedelmi és az ipari oldalról is csökkent a kereslet, előbbi 12 százalékkal, utóbbi 13 százalékkal kevesebb, mint amilyen 2021-ben volt az Enverus energetikai adatplatform-szolgáltatás adatai alapján. Ezen kívül Európa elég jól feltöltötte a gáztárolókat, szeptember 25-én az EU tárolóhelyei mintegy 88 százalékban megteltek.
Igaz, a Stratfor azt is megjegyzi, hogy a gázkészletek éppen az orosz energiától leginkább függő országokban nem elegendőek. Az orosz gáztól leginkább függő országok némelyikében (köztük Ausztriában, Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Szlovákiában) a készletek az uniós átlag alatt vannak.
A rossz hír az, hogy ha még az EU energiapiaci beavatkozásai sikeresen korlátozzák is az áringadozást, az orosz energiaellátás folyamatos zavarai miatt a földgáz- és villamosenergia-árak Európában az idei tél után hosszú ideig magasak maradnak. Ez pedig egy sor más folyamatra hatással lehet. A folyamatos árválság rövid távon felerősíti az inflációt, és növeli az Európai Központi Bankra, a Bank of Englandre és más központi bankokra nehezedő nyomást. A jegybankok kénytelenek lesznek kamatot emelni, ez viszont a gazdasági növekedést veti vissza.
A Stratfor szerint az európai vezetőkre továbbra is politikai nyomás nehezedik majd, hogy a jövő év során is kiterjesszék a segélyintézkedéseket, beleértve a szociális kiadási programokat és az adófelfüggesztéseket. Ez viszont tovább terheli majd a kormányzati költségvetéseket, tehát nőni fog az államadósság.
Mindeközben az ipari és kereskedelmi energiafelhasználásra vonatkozó racionalizáló intézkedések miatt még jobban csökkenni fognak a gyártási tevékenységek, amelyeket az egekbe szökött energiaköltségek miatt már most is visszavonnak. Ez további ellátásilánc-zavarokat okoz, ráadásul elbocsátásokhoz vezethet.
Az európai energiaválság tavalyi kezdete óta az európai kormányok több mint 500 milliárd eurót különítettek el új kiadási csomagokra és adóintézkedésekre, hogy kivédjék a magas árak fogyasztókra gyakorolt hatását. Sok európai kormány már eddig is a GDP 2-3 százalékának megfelelő összeget költött ilyen intézkedésekre – ez a szám csak növekedni fog, ami még nagyobb nyomást gyakorol a kormányzati költségvetési politikára – hívja fel a figyelmet a Stratfor.
A legtöbb európai kormány gázadagolási programjainak középpontjában az áll, hogy először az ipari és feldolgozóipari fogyasztók földgáz- és villamosenergia-ellátását csökkentsék, hogy a téli időszakban biztosítsák a háztartások ellátását. A magas árak máris arra kényszerítettek számos energiaigényes üzemet, hogy felfüggesszék vagy csökkentsék működésüket. Az európai földgázimportőrök szintén arra kényszerültek, hogy rendkívül magas áron vásárolják meg az LNG-ellátásukat, ami jelentős veszteségeket okozott, ami kormányzati mentőcsomagokhoz és munkahelymegtartó programokhoz vezetett.
A Stratfor elemzésének egyik fontos megállapítása az, hogy ha kiesik az orosz gáz, akkor Európa valószínűleg soha nem fog visszatérni az amerikai piachoz képest versenyképes földgáz- (és ezáltal villamosenergia-) árakhoz. Ez pedig idővel több európai multinacionális vállalatot fog arra késztetni, hogy beruházási terveit és tevékenységét Európa helyett az Egyesült Államokba helyezze át.