14.9%-kal nőtt a bruttó átlagbér májusban, miközben a rendszeres bruttó átlagkereset 14.3%-kal emelkedett, 2018 óta pedig 55.9% volt a rendszeres bérek növekedése. A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 495 900 forint volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 342 000 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 506 600 forint volt a hónapban – áll a Magyar Bankholding elemzésében – ProfitLine.

A kedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 14.9%-kal nőtt, a nettó reálbérek növekedése pedig 3.7% volt a hónapban az erőteljes inflációs alapfolyamatok mellett is. A bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 14.3% volt a hónapban az előző havi 14.1%-ról gyorsulva. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók teljes létszáma 2.9%-kal emelkedett éves alapon, és így már látványosan meghaladja a pandémia előtti csúcsát a szint és egyelőre nem látszanak a lassulás jelei.

Folytatódott az idei kiemelkedő bérnövekedési ütem a minimálbéremelések teljes bérskálát feljebb toló hatásának köszönhetően, továbbá a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt láthatóan érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók. A januártól 200 ezer forintra emelkedő minimálbér és 260 ezer forintra emelkedő szakmai bérminimum miatt, illetve a 4%-kal csökkenő szociális hozzájárulási adó segítségével a teljes bérskála érdemben feljebb tolódik és várakozásunk szerint az idei bérnövekedési ütem némileg 16% felett fog alakulni. 

Eközben a bérköltségek látványos növekedése, illetve az energia- és alapanyagárak emelkedése pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát – ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet -, amit azonban könnyen meg is tehetnek a láthatóan továbbra is erős kereslet mellett.

Az erős áremelési és béremelési dinamikának köszönhetően egyre közelebb kerülhet a gazdaság a klasszikus ár-bér spirálhoz, ha a várakozások immár tartósan ezen a szinten ragadnak be és az árazási illetve bérkövetelési igényeket ehhez igazítják folyamatosan a szereplők. Ezeknek a várakozásoknak a tartóssá válását igyekeznek jelenleg a jegybankok világszerte megakadályozni a gazdaságok moderált hűtésével és megtalálni azt az egyensúlyi pontot, ahol ezt még recesszió okozása nélkül meg tudják tenni.

Az erőteljes alapfolyamatoknak és az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 4% feletti éves nettó reálbér növekedés lehet 2022-ben, ami továbbra is fogyasztásélénkítő erővel bír, támaszt adva a GDP-nek fogyasztási oldalról. Ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés a hónapban az építőiparban, a kereskedelemben, a vendéglátásban, a pénzügyi szektorban, az oktatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásban, míg átlag alatti volt a bérnövekedés a feldolgozóiparban, az energiaszektorban, a logisztikában és a közigazgatásban. 

#forint